HOGYAN ÉS MIÉRT ÖNTÖZÉST ESŐ

Kisérletek a “rotoloni” óriáskerekeken 

Néhány az UNACOMA-val egyesült vállalat, mint az RM, mely különösen figyeli a földművelő világ fejlődését azzal a határozott szándékkal, hogy olyan öntöző gépeket gyártson, melyek mindíg jobban figyelembe veszik a földművelők termelési igényeit, úgy vélte, hogy ebből a célból   elengedhetetlen az állandó befektetés a kutatásba, mely új technológiákat, új megoldásokat keres a földművelő világ technikájának, teljesítményének és felszereléseinek javítására. 

Ebből a célból számos együttműködés született a közigazgatás intézményeivel és létesítményeivel. 
Az elsők között volt a Canale Emiliano Romagnolo (Emiliano Romagnolo Tartomány Csatorna)-val kötött együttműködés, mely elindított egy kisérletező kutató tervet abban az irányban, hogy fejlesztést találjon olyan technológiai újításokban, melyek lehetővé teszik az energiaigény csökkentését és az öntöző gépek vízelosztásának hatásosabb megoldását erősen szeles környezetben is. 
Erre a kisérletező tervre a 2003-2004-2005 három évben circa € 111.000,00 került befektetésre. 

2002-től a mai napig finanszírozva lettek ismertető tanulmányok és kisérletező munkák fontos mezőgazdasági vállalatoknál helyszinen, ahol összehasonlításra került az eső öntözés “rotoloni” alkalmazásával a csöpögtető könyökcsőves öntözéssel, úgy tele ültetett földön mint paradicsom, burgonya és cukorrépa, mint egyéb különleges művelésű földön. A tanulmányozott paraméterek a vízfogyasztás, energiafogyasztás, a munkaerő, a felszerelések vételára, a trágyázás költség volt, de ugyanígy az eredmény BET(Brutto Értékesíthető Termelés) -ben és az ebből következő netto fölművelési jövedelem is.

A kisérletek eredményei  

Az eredmények érdekesek voltak és olyan adatokat emeltek ki, melyek megfontolás tátrgyai lehetnek: 

• A “rotoloni” mindenképen a legolcsóbb öntözési megoldásnak tűnik úgy a vételár mint a munkaerő és az energia ára szempontjából;
• Az eső öntözés “rotoloni”-val garanciának tűnik a termelékenység és a vállalati jövedelmezőség szempontjából, mert kevesebb befektetést igényel és kisebb kockázatot jelent, mint a csöpögtető berendezés. Ezenkívül a “rotoloni”-val öntözött földek  BET-je, az öntöző berendezés és az öntözés költségeit levonva nagyobb nyereséget eredményeztek a földművelőknek;
• Az öntöző gépek megújított változata, kis billentyűzettel ellátva a számítógépes kezelésre, amihez hozzájönnek az ellenőrző és vezérlő rendszerek távolról digitális technológiával való kezelése, valóságos vízmegtakarítás és kitűnő  öntöző hatékonyság megvalósításához segítenek hozzá;
• A csöpögtető gépeknél felhasznált víz mennyisége a tapasztalatok legnagyobb részében nagyobb volt mint a “rotoloni” rendszer által felhasznált vízmennyiség: ez pontosan az ellenkezője az elterjesztett és reklámozott adatoknak;
• Minden kisérletezésnél hasonló BET eredményt találtunk a két öntöző rendeszer alkalmazásánál (csöpögtető és eső), de az esős öntözésnél a termékek jobb minőségével;
• Agronómiai szempontból, a csöpögtető öntözésnél gondot okoz a jelentős víz veszteség mely a mély lefolyásból adódik az ismert “szög hatás” miatt, mely lemosással szegényíti a talajt kivonva a talajjvító tápanyagokat, kolloidokat és szerves anyagokat;
• a csöpögtető gépek használatánál a trágyázás kötelező és nélkülözhetetlen eljárás, mert ismételni kell a kémiai anyagok adagolását, melyeket a talaj nem tartott vissza hanem leszálltak a talaj mélységébe a helyhez kötött öntözés miatt mely kilugozza a talajt: ez okból ez a földművelési technika emeli a költségeket világosan csökkentve a termelési versenyképességet azoknál a termelőknél, akik ezt az öntözési módot alkalmazzák;
• a magok csírázási fázisában és az éppen átültetett palánták kezelésénél a csöpögtető öntözés teljesen haszontallannak tűnik az óriási vízveszteség mellett: a földművelők ezekben az esetekben kénytelenek “rotoloni”-val öntözni a csöpögő öntözéssel kezelt földet, hogy a vetés csírázni tudjon és az átültetett palánták nőni tudjanak, mivel a csöpögtető öntözés ebben a vegetatív fázisban egyáltalán nem megfelelő: 2003 nyarán, amikor különlegesen száraz nyár volt, néhány fölművelő  többször is használta a “rotoloni”-t a paradicsom földeken, ahol a csöpögő öntözést alkalmazták, azért, hogy elkerüljék a meg nem érett paradicsom lehullását és a talaj repedését a nagy meleg miatt;
• környezetvédelmi szempontból, tudott dolog, hogy a könyökcsöves gépek a termelés végén selejtezésre kerülnek és emésztő telepre kerülnek már három hónapi működés után: mindenekelőtt ki kellene nyomozni elmélyített módon a nagy mennyiségű polietilén könyökcső felemésztésének módszerét, melyek rendszerint nem kerülnek begyüjtésre a hulladékot kezelő vállaltoktól, a rajtuk összegyűlt sok szemét miatt. Igazán óriási mennyiségről van szó: egy hektár paradicsomhoz ml. 6.600 könyökcsőre van szükség, mely a termelés végén teljesen kidobásra kerül;
• pénzügyi szempontból figyelembe kell venni, hogy a csöpögő könyökcsövek rövid használati ciklusa nem igazolja a nagy befektetést, mely kb. €. 600,00 hektáronként, mely a termelés végén kidobásra kerül: egy megmagyarázhatatlan pénzügy pazarlásról van szó, mely nagy összegek elvesztését okozza, mely összegeket a földművelő vállalatok nem tudnak használni hasznosabb gépek vásárlására. Minthogy ezek a gépek gyakran állami pénzből vannak finanszírozva termelési céllal, világos, hogy a termelési cél nyilvánvalóan ki van játszva és ebből következik a közpénz pazarlása;

Végső következtetés  

Figyelembe véve hogy az esős öntözőgépek széles skálájukban legnagyobbrészt a földművelők által kerülnek használatba majdnem minden termelésben úgy Olaszországban mint külföldön, megfelelőek szennyezett víz vagy állattenyésztési leengedett víz elosztására, szeretném itt felhívni a figyelmet néhány olyan körülményre, melyek nem segítik sem a gyártókat, sem a földművelőket,  és melyek nem találnak elegendő és megfelelő igazolást, pontosabban a következőkről van szó: 

• közpénz finanszírozási intézkedés, melyről egyes Megyék döntenek, kizárólag a mikro-öntözés gépeinek finanszírozására, jogtalanul kizárva az eső öntözőket és az öntöző gépeket;
• egyes talajjavító szövetkezetek külömböző árat számítanak a földművelők felé az öntözővíz használatára, alacsony árat ha csöpögtető öntözésről van szó, és sokkal magaszabb árat, ha eső öntözéshez használják a vizet;
• termelők szervezései és O.P.egyesületei, főleg paradicsomtermelésre, használják a tagoknak szánt Egyesületi segítséget kizárólag csöpögő öntözők vételére, elhanyagolva bármilyen más öntöző berendedést vagy termelő technikai felszerelést.

Sok esetben indokolatlanul hátrányos technikai és gazdasági megkülömböztetésről van szó, mely a földművelők határozatának világos kényszerítéséhez vezet, káros gazdasági hatásokkal, az öntöző gépek piacának erőltetésével, ebből következően a tartalékok pazarlásához és lehetséges környezeti károkhoz vezet. 

Figyelembevéve talajtani-környezeti számos külömbséget, a mikro-öntözőgépek elterjedése nem lehet segítve és finanszírozva mindíg és mindenhol csak az elterjedt közhiedelem miatt (csöpp=vízmegtakarítás), és soha alátámasztva agronómiai tanulmányokkal és kutatásokkal melyek a területet illetik, ahol alkalmazva lesz.

Az RM állandó feladata a mindíg versenyképesebb berendezések kutatása, melyek optimálisan tudják kihasználni a víztartalékot, okos és programmozott módon, a földművelők minél nagyobb hasznával.

Bibliográfia

Tápanyagöntözés

Kisérletezés